A jelenség: Hosszú, részletszegény alkatrészek műszaki ábrázolása esetén gyakran használjuk a Megtörés parancsot, hogy egyszerűbben, helytakarékosabban tudjunk műhelyrajzot készíteni. Felhasználók már többször jelezték azt, hogy a másodjára létrehozott megtörés nem asszociatív a fő nézettel, így azon módosítva helytelen lesz az ábrázolás.
Számos esetben fordul elő, hogy egy 3D-s alkatrészhez vagy szereléshez nem találjuk az elkészített rajzokat vagy rosszabb esetben azt sem tudjuk, hogy készítettünk-e egyáltalán dokumentációt a gyártáshoz! Mi a legegyszerűbb módja, hogy kiderítsük készítettünk-e rajzot és azt hova mentettük?
A cégeknél megszokott, hogy formai követelmények vannak a rajz formaiságát illetően. Egyik ilyen a darabjegyzéket illetve a táblázatokat érintő formai követelményrendszer. Ennek a beállítását mutatja be ez a bejegyzés
A jelenség: Ez egy örökké visszatérő téma. Miként lehet meghatározni egy szerelés festendő felületeinek a nagyságát. Ez azért nagy kihívás, mert az alkatrészek belső, furatos, üreges részeit nem festjük le, így azokat nem szabad figyelembe venni.
Sokszor fejtörést okozhat, hogy az össze-vissza létrehozott és tárolt fájlokat kigyűjtsük és rendszerezzük. Arról nem is beszélve, ha tovább szeretnénk adni a tervezési adatainkat a megrendelőnek vagy csupán a kollégáknak. Ilyenkor van az a jelenség, hogy nem teszünk be minden fájlt a szükséges helyre, könyvtárba és más gépen való megnyitáskor hibák sokaságát kapjuk.