A jelenség:
A tervezés folyamán mindig arra törekszünk, hogy a lehető legvalósághűbb modelleket alkossuk meg. Ennek azonban nagyon sokszor árnyoldala is van, mert ami jól néz ki egy renderelt képen az nem biztos, hogy megfelel a műszaki ábrázolás szabályainak. Arról nem is beszélve, hogy tervezés közben kifejezetten hátrányos lehet az, ha minden modell a legnagyobb részletességgel van megjelenítve, mert sokkal több erőforrást vesz igénybe a megjelenítésük.
Ami alkatrész szinten Egyszerűsített alkatrész, az szerelés szinten Egyszerűsített szerelés. Hatalmas szerelések együttes megjelenítése nehézségeket okozhat, ha teljes részletességgel szeretnénk azt megtenni a tervezés közben. Miután egyszerre egy szerelésen belül csak néhány alkatrésszel, szereléssel dolgozunk így a többit egyszerűsítve is megjeleníthetjük. A felhasználóink többször felteszik a kérdést, hogy mi a legegyszerűbb módja annak, hogy egy nagy szerelést „lecsupaszítva” ábrázoljunk, csak a csatlakozó alkatrészek legyenek részletesek annak érdekében, hogy a partnernek odaadva hozzá lehessen tervezni más berendezéseket?
Jellemzően másoktól kapunk olyan .dwg vagy .dxf fájlokat, amelyeket beolvasás után nehezen tudunk kezelni vagy éppen nem azt az eredményt kaptuk, amit vártunk, mert egy kontúr sok szegmensből, vonalszakaszból áll. Ezekkel az a probléma, hogy ha modellt akarunk építeni belőle, akkor a modell rendelkezni fog nem kívánt élekkel, ami a gyártást is nehezíti.
Egy parametrikus rendszernek egyik alapelve az, hogy közelítő geometriát (vázlatot) rajzolunk, majd azt méretekkel (paraméter) látjuk el és azon keresztül változtatjuk olyanra, amilyen a modellhez kell. Van olyan lehetőség is, amikor már a rajzolás közben felkerülnek a méretek a vázlatelemekre, de ezt sokan nem használják pedig nagyon hasznos. Sokan úgy dolgoznak, hogy megrajzolják a vázlatot és elkezdik méretezgetni, ez jó is így, de lehet rajta gyorsítani, ha használjuk a Kényszerasszisztens méretezési lehetőségét.
Gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a beolvasott dwg és dxf fájlokban lévő rajzi elemekkel dolgoznunk kell, de nehézkes, mert valójában nem kapcsolódnak egymáshoz ezek, csak „összeérnek” jó esetben a végpontok. Az az nincs bennük a „megszokott intelligencia”, hogy kényszerek kapcsolják össze az objektumokat. Nem kell megijedni, mert erre is ad megoldást a Kényszerasszisztens.